A napkorong meleget áraszt, „lángot kelt" az elhunyt feje alatt, aki a forróságtól új életre kel és a napistenhez társulva maga is istenné válik az Alvilágban. Az egyiptomi Halottak Könyve 162. fejezetében olvasható elképzelés egy különleges sírmellékletben öltött testet: a múmia feje alá tett, napkorong alakú, szövegekkel és képekkel borított hypokephaiban. Hogyan jöttek létre a fej védelmére készített sírmellékletek, mikor találkoztak a halotti rituálék szövegeivel, és végül, milyen vallásos ösztönzésre formálták meg a mágikus erővel felruházott korongot, mely egy szűk körű elit, a thébai Amon-papok múmiáinak feje alá került. Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv, ahol egy sírmelléklet történetében visszatükröződnek az egyiptomi halotti kultusz fő állomásai az i. e. 4. évezredtől az i. e. 4. századig terjedő időben. A kötetet jórészt ismeretlen vagy ritkán látható képek illusztrálják.

The sun disc radiates warmth, "creates a flame" under the head of the deceased, who is revived by the heat and becomes a god in the Underworld by associating with the sun god. This idea, which can be found in chapter 162 of the Egyptian Book of the Dead, is embodied in a special grave accessory: under the mummy's head made in the shape of a sun disk, covered with texts and images. How the grave appendages made to protect the head were created, when they encountered the texts of the death rituals, and finally, for what religious inspiration was the disk endowed with magical power, which was formed by a narrow elite, that of the the Theban Amon. The book provides answers to these questions in the history of the Egyptian mortuary cult from the 4th century BC to the 4th century AD.